Ultrahang vizsgálatok

 

A különféle szervekhez - has, méh, herék - eltérő ultrahangos vizsgálófejek használatosak, melyek felbontó- és áthatolóképessége a célnak megfelelően különböző. Az ultrahangot általában a hasi-, illetve kismedencei szervek vizsgálatára használják. A hasi ultrahang vizsgálattal jól megítélhető segítségével a vese, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a nagyobb erek, az epehólyag, és az esetlegesen megnagyobbodott hasi nyirokcsomók. A hasi ultrahang vizsgálat során kimutathatók daganatok, ciszták, fejlődési rendellenességek, epe- és vesekövek, valamint az általuk okozott elzáródás. Lehetőség van arra is, hogy bizonyos testüregekbe az erre a célra kialakított, speciális ultrahangos vizsgálófejet vezessen be az orvos. Az urológusok például gyakran használják a végbélbe vezetve a prosztata vizsgálatára (transzrektális ultrahang), prosztatarák diagnosztizálására, a daganat nagyságának megítélésére. Szintén urológusok végzik a húgyhólyag belső felületének ultrahangos vizsgálatát (intravezikális ultrahang). Az ultrahang a nőgyógyászatban A nőgyógyászok munkája is elképzelhetetlen lenne ultrahang nélkül (hüvelyi ultrahang), hiszen a terhesség folyamán így követik nyomon a magzat érettségét, méhen belüli elhelyezkedését, méreteinek változását, valamint így állapítják meg a nemét, és hogy nincs-e valamilyen fejlődési rendellenessége. A terhesség fennállásának bizonyítására leghamarabb a terhesség 16-17. napján van lehetőség a hüvelybe bevezetett vizsgálófej segítségével (transzvaginális ultrahang). Ez a módszer alkalmas különböző nőgyógyászati fertőzések - petevezeték gyulladás, méhnyálkahártya gyulladás - diagnosztizálására, a folyamat súlyosságának megítélésére.