Cikkek, hasznos információk
Mikor forduljunk belgyógyászhoz?
2014.03.02.
A belgyógyászat az általános orvoslás magasan specializálódott szakmacsoportjait jelöli, amely leginkább integrálja a többi orvos-szakmát a megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció szempontjából.
Ha nem jelenne meg a cikk kattintson a TOVÁBB feliratra!
Mára már a belgyógyászat jelentősen szakosodott, és mint alapszakma aldiszciplinákra osztható, így a belgyógyászatból nőtt ki például a gasztroenterológia (gyomor-bélrendszeri betegségekkel), kardiológia (szív és érrendszeri betegségek), diabetológia (cukorbetegséggel), endokrinológia (belső elválasztású mirigyekkel), neurológia (agy és idegrendszeri betegségek), az infektológia (ferőző betegségek), a hematológia (vérképző rendszer betegségei) stb. foglalkozó szakágak.
Belgyógyászhoz akkor kell fordulni, amikor bizonytalan tünetekkel rendelkező páciens nem tudja hova forduljon, ilyen például a tisztázatlan eredetű tartós lázas állapot, a tisztázatlan eredetű vérszegénység, a tisztázatlan kiindulású gyulladás (pl. góckutatás), a hasi vagy mellkasi fájdalom, az sokizületi gyulladás, a fogyás.
A belgyógyász a begyógyászati alapvizsgálatokkal segít megállapítani az optimális kivizsgálási tratégiát és megszervezni a betegutakat.
A belgyógyászati vizsgálat lényeges része a kórtörténet kikérdezése. A megfelelő részletességű és türelmes belszervi kórtörténet (anamnesis) felvétele a jó belgyógyászati diagnózis alapja.
A családban előforduló belgyügyászati betegségekre is rákérdez a belgyógyász orvos, különös figyelemmel a szív-érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere (cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése.
A kórtörténet része a páciens korábbi belgyógyászati betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszer allergiát is.
« vissza a hírekhez